Sült tarja egyszerűen

A lustaság fél egészség, már csak ezért is kedvelem a nem túlbonyolított ételeket. A sütőben sütött tarjával nincs túl sok dolgunk.

A hentessel vágassunk csontos tarjaszeleteket, fektessük kevés sok zsírral kikent tepsibe, sózzuk, fűszerezzük ízlés szerint, szórjuk meg hagymaszeletekkel, fedjük le és már mehet is a 200 fokra előmelegített sütőbe. Ez 5 perc munka, a többit a sütő végzi.

Hozzávalók

• 6 szelet csontos tarja (1,5 kg)
• 2 fej szeletelt vöröshagyma
• sertészsír
• só
• bors
• 3 gerezd reszelt fokhagyma
• mexikói fűszerkeverék (vagy ízlés szerinti egyéb fűszer/fűszerkeverék)

Érdemes bőségesen használni a zsírt, mert egyrészt ebben fog párolódni a hús, másrészt hidegen, kenyérre kenve mennyei lesz.

Süssük a húst egy órán keresztül, majd ha még nem sült át teljesen, akkor 150 fokon még egy kicsit szükség szerint. Tetszés szerinti körettel vagy salátával tálaljuk. Mi tzatzikit ettünk hozzá.

Eső után

Lecsós nokedli roma módra

Nem vagyok nagy barátja sem a lecsónak, sem a nokedlinek, de a lecsós nokedlit mégis kedvelem. A hagyományos. kanállal való fogyasztása helyett azért még mindig villával eszem.

Kicsit keményebb nokedlit főzzünk (több tojással).

A lecsó is jó sűrű, zsírjára sült legyen. (Ezt a feladatot szívesen átengedem másnak.) A végén pedig keverjük össze a kettőt.

Némi szalonna és kolbász kimondottan jót tesz neki, de ez akár el is maradhat.

A titokzatos Dobogókő

Dobogókőre már csak a páratlan szépségű kilátás miatt is érdemes ellátogatni, de az erre fogékonyak megtapasztalhatják azt az erőt is, ami miatt régen itt állt a pálosok kolostora, ma pedig a shaolin egészségmegőrző központ. Itt, ahol az Ég és a Föld összeér, a Rám-hegy egyik sziklájánál található a Föld mágneses teréhez köthető energiavonalak csomópontja, ami energiával tölti fel a szervezetet. Sőt, állítólag hallható a Föld szívének dobbanása is (dobogó kő).

A kilátókból belátható a Dunakanyar.

A bevállalósak nem autóval a szerpentinen közelítik meg Dobogókőt, hanem Dömösről indulva a Rám-szakadékon keresztül. A 8 km távolságot optimális esetben 4 óra alatt lehet megtenni a kapaszkodókorlátok és létrák segítségével. Közben megcsodálhatjuk a 15 milliónyi évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység nyomait.

Halat hallal

Sok-sok évvel ezelőtt azt hittem, nem szeretem a tengeri halat. Ma már tudom, hogy a friss fogásból készült ételeket igenis szeretem, és ahol lehetőségem van rá, fogyasztom is őket. Akár halat hallal, mint Portugáliában.

A portugál konyha gerincét a halas fogások adják, ami nem meglepő az Atlanti-óceán partján.

Gyakori elkészítési mód a grillezés, általában párolt zöldséggel, salátával körítve.

Grillezett kardhal (Peixe espada grelhado)

Grillezett szardínia (Sardinha grelhada)

Grillezett lazac (Salmão grelhado)

Grillezett makréla (Cavala grelhada)

Grillezett garnéla (Camarão grelhado)

Krumplis tőkehalfalatka (Pastéis de Bacalhau)

Ezeket a fogásokat még a halkerülő lányom is szívesen fogyasztotta.

Fogas barátom

Semmi sem lehetetlen

Semmi sem lehetetlen - gondolta a vakondok.

Itt az ősz!

Ladurée macaronjai

Párizs első találkozásunkkor jégesővel várt. Azon az ólomszürke januári délutánon a heves széllökések és a szűnni nem akaró eső elől a föld mélyén kerestünk menedéket. Legalább fellebbent a fátyol a párizsi nők karcsúságának egyik titkáról: a párizsi metró kusza hálózatában ismeretlen a mozgólépcső. Amikorra előbukkantunk a szűk csigalépcsőkkel tűzdelt labirintusból, már alig vonszoltam magam a Champs Elysées-n.

Talán ez az oka, hogy Ladurée szentélyébe érve már leginkább csak egy ágyra vágytam, a narancsvirágos macaront majszolva elmaradt a katartikus élmény. Túl édesnek éreztem, pedig egyébként szemrebbenés nélkül tüntetek el émelyítően cukros arab vagy török édességeket.

Nincs más lehetőség, kénytelen leszek egy újabb próbát tenni.  Addig is a már bevált recept szerint sütök néhány tepsinyi macaront...

Fehérboros , bazsalikomos csirkemell

Egy esős őszi napon nincs is jobb egy gyors olasz receptnél! Hernyák Tomi bazsalikomos csirkemell (petto di pollo al basilico) verziójától egyből jobb kedvre derülünk.

Hozzávalók

• 80 dkg szeletelt csirkemellfilé
• só
• bors
• 1 evőkanál olívaolaj
• 1 evőkanál vaj
• 4 szál újhagyma összevágva
• 2 dl főzőtejszín
• csipetnyi pirospaprika
• 2 dl száraz fehérbor
• 1 csokor bazsalikom

Az olaj és vaj keverékén nagy lángon süssük meg a sózott, borsozott csirkemellszeleteket (oldalanként 3-4 perc) Szedjük ki a serpenyőből, a maradék zsiradékon dinszteljük meg a hagymát, öntsük fel a borral (jelen esetben egy calabriai Cirò-val).  Forraljuk be a felére (az alkoholtartalma addigra eltűnik, így gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják az ételt).

Öntsük fel a főzőtejszínnel, szórjuk bele a fűszerpaprikát. Melegítsük össze, de ne forraljuk fel. Vegyük le a tűzről, végül mehetnek bele a bazsalikomlevelek is.

Mi tésztával ettük, de tálalhatjuk főtt rizzsel vagy kuszkusszal is. A megmaradt bor remek kísérője...

Még mindig fémfestéket a fára!

Már írtam róla, hogy mennyire bevált a fémfesték közvetlenül a fára kenve. Az évek múltával sem csökkent a Hammerite iránti rajongásom. Tavaly egy lakkozott bútoron is kipróbáltam és ott is hozta a várt  hatást.

A retro kisbútort egy karitasz boltban vásároltam 6 euróért. 

Semmi kedvem nem volt a vastag lakkréteg lecsiszolásához vagy egyéb drasztikus módszer alkalmazásához. A lustaság fél egészség, így csak egy finom csiszolópapírral éppen hogy átsimítottam a felületet. Portalanítás után rögtön rákentem a festéket (most szürke lett a nyerő).

A második réteg már kiadta a jellegzetes kalapácslakk hatást.

A lábakra króm dekorációs festék került (spray).

IKEA fogantyúk tették tökéletessé az összhangot.

kép

Az elkészült szekrény az irodámban kapott helyet. Illik a poszterhez a falon, amit a jó fej kollégáim tettek fel (mert ugye én szédülök).

Portugál káposztaleves

A portugál nemzeti leves kétségtelenül a Caldo verde, az égig érő paszulyból káposztából főzött, krumplival sűrített leves. Szinte mindenhol találkozhatunk vele Portugáliában és fillérekért árulják. Amíg a hobbikertészek divatba nem hozzák ezt a nálunk nem ismert, magasra növő káposztafélét, helyettesíthetjük kelkáposztával, mángolddal, esetleg karalábélevéllel is. Persze, nem lesz tökéletesen olyan az íze, de garantáltan finom lesz. Gyakran linguiça (fokhagymás, paprikás kolbász) is kerül bele.

Hozzávalók

• 1 nagyobb fej hagyma finomra vágva
• 2 gerezd fokhagyma lereszelve
• 3 evőkanál (portugál) olívaolaj
• 4 közepes lisztes burgonya meghámozva, felkockázva
• 1,5 liter víz (esetleg zöldségleves, húsleves)
• só
• 1-2 babérlevél
• 1/2 fej kisebb kelkáposzta vékony metéltre vágva
• 1 pár debreceni vagy egyéb kolbász felkarikázva
• bors

Az olajon futtassuk meg a hagymaféléket, majd a krumplikockákkal is pároljuk néhány percig. Sózzuk, öntsük fel a választott folyadékkal és a babérlevéllel főzzük, amíg egészen szétfő a burgonya (krumplitörővel vagy botmixerrel is besegíthetünk). Tegyük bele a felcsíkozott káposztát és a kolbászkarikákat. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Még főzzük 5 percig és tálalhatjuk.

A tériszony leküzdve

Soha ne mondd, hogy soha, kezdhetném ismét. Én, aki egy sámlin állva is képes vagyok szédülni, nem hittem volna, hogy önként rászánom magam, hogy felvonóba (pontosabban egymás után háromba) szállva felmenjek egy 3029 méteren lévő gleccserre. Az már csak mellékszál, hogy mindezt balerinacipőben, mezítláb, kölcsön pulóverben tettem meg.

Történt ugyanis, hogy tavaly augusztusban, egy pillanatnyi ötlettől vezérelve, a barátnőmmel elindultunk Salzburgba. Mozart városa méltán a Világörökség része. A mesebeli girbegurba utcák barokk házaikkal sétára csábítanak, amit számtalan helyen pihenhetünk ki egy méretes bécsi szelet és egy pohár bor, vagy akár kávé és sütemény mellett.

A város felett magaslik a Kitzsteinhorn, az Alpok fantasztikus gleccsere, ami nem csak a síelés szerelmeseinek felejthetetlen élmény. Így mi is nekivágtunk a kalandnak, bár eredetileg nem készültünk rá, de kár lett volna kihagyni.